2009. február 17., kedd

Kimászunk a gödörből


Érdekes cím,de nem is akarom nagyon közhírré tenni a dolgaimat,mert ezek magánügyek.Azért kiabálom ki mert nagy késztetést érzek,hogy a barátok és az ismerősök (persze akik jóindulattal vannak irányomban) velem együtt örüljenek,hogy kezdenek megoldódni a gondok amik beárnyékolták az utóbbi tíz napomat!!!Akik ismernek azok tudják mennyire érzékeny vagyok mindenre,és mindenkire,aki közel áll hozzám.Jobban a szívemre veszem a dolgokat mint az,akinek tulajdonképpen a problémái vannak.Hát ez van,én mindig ilyen voltam,és azt hiszem,erre a kis időre már nem fogok megváltozni!!

Nincsenek megjegyzések: